A kőolaj és gáztartalékok végesek, ezért érdeke mindenkinek, hogy a korlátozási sorrend végén szereplő fogyasztók mértékletesen fogyasszanak, azaz a lakosság és az egyéb kisfogyasztók is takarékosan használják ezt a szűkös erőforrást.
A padlófűtésről
Az ide vonatkozó szabványok a padló felületi hőmérsékletét lakóhelyiségekben 29, az úgynevezett peremzónában 36, fürdőszobában 33°C-ban maximalizálják: ilyen hőmérsékletekkel a rendelkezésre álló felülettel a teljes hőszükséglet legtöbbször nem biztosítható.
Kizárólag padlófűtés alkalmazása esetében a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, amely különösen hálószobában vagy gyermekszobában nem kívánatos.
Átmeneti időjárási időszakban (reggel hűvös, délután meleg) a nagy hőtehetetlenség miatt rossz kialakításnál túlfűtés jelentkezhet. Szintén a nagy hőtehetetlenség miatt nehezebb a felfűtés is.
A padlófűtés hatását leginkább kerámia- vagy kőburkolat alkalmazása esetén tudja kifejteni: melegpadló igénye esetén a szigetelő hatás miatt nem ideális megoldás. A fenti megfontolásokból célszerű a padlófűtést hagyományos radiátoros fűtéssel kombinálva alkalmazni
A mennyezetfűtés - akárcsak a falfűtés - egy olyan újfajta gazdaságos fűtésmód, mellyel egyszerre érhető el megnövekedett komfortérzet és olcsóbb üzemelés. A mennyezetre alulról szigetelés, majd hőtükörrel ellátott fűtőpanel kerül. A működése során ez sugárzó hőt biztosít, mely az ablakon besütő napsütés érzetét kelti, csak a fényhatás nélkül. Hidegpadlós helységekben minimális kiegészítő padlófűtés (temperálás) szükséges lehet. A sugárzó hő miatt már 20 fokos levegő esetén is olyan komfortfokozatot érzünk, mint 23 fokos radiátorfűtésnél, így néhány fokkal kevesebb is elegendő, ezáltal akár 15-20%-os megtakarítás is elérhető. A Falfűtésről A falfűtés lényege, hogy a falfelületre a vakolat alá kis átmérőjű műanyag csövet szerelnek. Ebben a csőben áramoltatják a melegvizet, melytől a falfelület átmelegszik, és fűti a helyiséget. Természetesen hűtésre is használhatjuk, ebben az esetben hideg vizet keringtetünk a rendszerben. Falfűtéssel nagy felületek kerülnek felfűtésre alacsony hőfokon, így a hatásfok és a komfortérzet nő. Önállóan is alkalmazható, de hidegpadlós helyiségben padlófűtéssel szokták kombinálni. A gázkészülék a földgázt elégetve ún. égésterméket bocsát ki magából. Ez az égéstermék sok összetevő mellett vízgőzt is tartalmaz, mely vízgőz olyan rejtett energiát foglal magában, amit a hagyományos készülékek nem tudnak hasznosítani és felhasználatlanul a kéményen, ill. égéstermék-elvezető rendszeren keresztül a szabadba távozik. A víz gőz halmazállapotba juttatásához energiára van szükség, azaz melegíteni kell a vizet, hogy az forrásba jöjjön, és gőzzé váljon. Ezt az energiát nevezzük párolgáshőnek vagy rejtett hőnek. Ezt az energiát pedig úgy tudjuk visszanyerni, hasznosítani, hogy a vízgőzt egy megfelelő hideg felület (hőcserélő) segítségével lehűtjük, a gőz ismét folyékony halmazállapotúvá válik, és leadja a rejtett hőjét, azaz felszabadul a párolgáshő. Ezt a többletenergiát képes a kondenzációs készülék hasznosítani úgy, hogy felhasználja a fűtési előremenő víz melegítésére. Emiatt szerepel a készülék műszaki adataiban 100%-nál nagyobb hatásfok. Vizes fűtési rendszerek, karbantartása, tisztítása A csövekben képződött rozsda iszapot képez, ami lerakódik a radiátorok alján, a szivattyú egységekben, a hőcserélőkben, és vízvezeték hálózatban. A vízkőképződés idővel dugulást eredményez, hogy ezt elkerüljük, időnként rendszertisztítást igényel. D-ÉG Flamco fűtési iszapleválasztók (Clean)
A Víztisztítóberendezésekről Napi tiszta víz igényünk 2,5-3 liter. Ha a fentieket végiggondoljuk, és kiszámoljuk, mennyi tiszta vizet iszunk, könnyen felismerjük: alulhidratáltak vagyunk! A tiszta víz fogyasztása lehetővé teszi szervezetünknek a méregtelenítést, ezzel tehermentesíti immunrendszerünket, és növeli ellenálló képességünket. Az elegendő tiszta víz fogyasztása védi vesénket, javítja a keringést, ezáltal javul a szöveteink táplálék és oxigénellátása, mely növeli terhelhetőségünket, javítja koncentrálóképességünket, és frissé, energikussá formál minket! Iszapleválasztó fűtő- és hűtőrendszerekhez. Maximális üzemi nyomás: 10 bar Függőleges csőszakaszba építhető típusok is kaphatók. A Fűtési rendszer karbantartásáról! Szeptember a fűtési rendszerek karbantartásának ideje. Egy próbafűtés alkalmával meggyőződhetünk róla, hogy megfelelő-e a nyomás a vízkörben, nem lyukas-e a kazán hőcserélője vagy valamelyik radiátorunk. Ilyenkor derül ki, hogy megfelelően működik-e a keringtetőszivattyú, vagy éppen a szobatermosztát. A felfűtés előtt kerüljön sor az esetlegesen elfolyt víz utántöltésére és a rendszer légtelenítésére. Mennyezetfűtés
A falfűtés egy rendszerbe egyesítette a korszerű anyagokat, szerelvényeket, így szerelhetősége gazdaságos, olcsó. A falfűtésnél használt 35-40 °C hőmérsékletű melegvizet szivattyú szállítja a hőtermelőtől (kazán) a fűtendő helyiségek közelében elhelyezett osztó-gyűjtő csomópontig. Az osztó csonkjairól a fűtővíz a csöveken keresztül áramlik, és áramlás közben átadja hőjét a falszerkezetnek, majd a lehűlt víz a gyűjtőn keresztül kerül vissza a hőtermelőhöz. A falakat felmelegítve kellemes hőérzetet biztosít, amivel messze megelőzi a radiátoros rendszereket. Sugárzó hatása miatt a hagyományos fűtéshez képest azonos hőérzet mellett a helyiség levegőjének hőmérséklete 2-3 °C-kal alacsonyabb lehet, ami energiatakarékos üzemeltetést jelent. Az elérhető hőmérsékletcsökkentési lehetőség önmagában kb. 12-15%-os energia megtakarítást jelent. A rendszer felfűtési ideje rendkívül gyors, a vékony vakolaton átsugárzó hő szinte azonnal érezhető. Az éves energia megtakarítás 20%, vagy még több lehet.
A falfűtési rendszer további előnye, hogy alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel, ezért kiválóan alkalmazható kondenzációs kazánnal, vagy alternatív energiával működő berendezéssel (pl. hőszivattyúval).Kondenzációs kazán
Előnyei és hatásmechanizmusa
Maximális üzemi hőmérséklet: 120°C
Amennyiben időben elvégezzük ezt a nem túl bonyolult feladatot, ez első fagyos napokon már nyugodt szívvel indíthatjuk rendszerünket, tudván, hogy nem fog kellemetlen meglepetés érni bennünket. Cikkünkben a fűtési rendszer egyik fontos részegységével, a radiátorral foglalkozunk, körbejárva ez egyes típusok célszerű felhasználási területeit, előnyeit és hátrányait.
A központi fűtés előnyeit már közel száz évvel ezelőtt felfedezték, és használják azóta is nagy sikerrel. A cél - miszerint egy független rendszer lássa el meleggel lakóhelyünket - nem változott, de a használt berendezések, hőleadók és szabályzók annál nagyobb fejlődésen mentek keresztül. Természetesen a fejlődéshez szükség volt új anyagok és technológiák felfedezésére. Így a hagyományosnak mondható radiátoros megoldásokon túl megjelentek a korszerű padlófűtések, vagy éppen a falba épített fűtőelemek. A legkönynyebben kivitelezhető megoldás mégis a radiátor maradt, mely a mai napig a legnépszerűbb fűtési forma.
Az oldal fejlesztés alatt!